Kérem hogy oldalam megtekintését a főoldalon kezdje! Telefon: 30-4088109 e-mail: maklaryz11@t-online.hu

Kész átverés show a fotográfiában

A fényképezés nagy üzlet a fényképezőgép és fotókellék gyártóknak, ezért megjelentek a valóságot szépítő, a gyenge pontokat elhallgató, már-már a félrevezetés kategóriájába tartozó műszaki adatok. Ezekre szeretném a fotósok figyelmét ráirányítani.

A vakuk kulcsszáma: Ezzel a klasszikus és régóta ismert példával kezdem. A vakuk kulcsszáma a távolság (m-ben) és a rekeszszám szorzata ISO100 érzékenység mellett. A kulcsszám a fotósok számára mutatja a vaku fényteljesítményét, mivel ha a kulcsszámot elosztjuk a felvételi távolsággal (m) akkor az alkalmazható rekeszszámot kapjuk. Illetve csak kapnánk, ha a kulcsszám nem lenne túlbecsülve. Az eltérés nem jelentéktelen, akár 30% körül is lehet. Régen ezt azzal mentegették, hogy a vakus felvételeket túl kell hívni, ami természetesen azt jelenti, hogy az érzékenység már nem az, mint amelyre a kulcsszámot megadták. Mivel a kulcsszámot a beltéri környezet mérete és fényvisszaverő-képessége is befolyásolja, lehet hogy ezt a gyártók egy fehér falú műteremben mérik. Ha nincs vakufénymérőnk, vagy más okból a kulcsszámmal számolunk, gondoljunk arra, hogy a gyárilag megadott kulcsszám az adott felvételi körülményekhez túlbecsült.

A digitális gépek pixelszáma: Vegyünk egy ma szokásos példát, legyen a gépünk ,,12 millió pixeles". Ekkor a fényképezőgépben 3 millió vörös, 3 millió kék, és 6 millió zöld színt érzékelő képpont van. A fényképezőgép a kimeneten már tizenkét millió valódi pixelt ad ki, amelyet azonban a fenti adatokból számolt, vagyis a tizenkét millió pixel nem valós, hanem interpolált. Gondoljuk csak végig, ha a felvételünk témája csupán kék színekből tevődik össze, akkor a 3 millió kék szenzorral mekkora felbontást is kapunk? A gyártó persze nem akar hazugságba keveredni, a katalógusában inkább 12 millió képpontról beszél. Ez a ,,pixelátverés" már világszabvánnyá vált, minden gyártó alkalmazza. A témáról további részletek olvashatók a hány millió pixeles egy tizenkét millió pixeles fényképezőgép c. írásomban."

Digitális fényképezőgépek keresőjében látott kép mérete: Ha valaki a filmes fotográfiából csöppen az APS méretű érzékelővel rendelkező digitális gépek világába, döbbenten tapasztalja, hogy a korszerű digitális gép keresőjében látott kép mennyivel kisebb, sötétebb, mint amilyet a régi filmes gépénél megszokott. A keresőkép jellemzésére van egy adat, amelyet keresőnagyításnak, vagy a kereső leképezési arányának neveznek. Ezt a normál látószöghöz, vagyis filmes gépek esetben az 50 mm-es objektívez kell megadni. A keresőnagyítás az mutatja meg, hogy a normál objektívet csatlakoztatva, a keresőben látott kép mekkora a szabad szemmel látott témához képest. Vagyis ha egyik szemünkkel közvetlenül nézzük modellünket, a másik szemünkkel pedig a fényképezőgépen keresztül, akkor itt mekkora képet látunk. A keresőnagyítás a filmes esetben 0.75 körül szokott lenni, vagyis a keresőben a képet 0.75 szeres kicsinyítéssel látjuk. Az APS méretű digitális gépeknél ez az arány lényegesen rosszabb, de a gyártók megtalálták a ,,megoldást". A keresőnagyítást nem a digitális gép alapobjektívjéhez (35 mm) adják meg, hanem a filmes gép 50 mm-es objektívjéhez! Ily módon a keresőnagyítás másfélszeresére nő, a műszaki adat jobb, mint a filmes gépnél, a fotós pedig csodálkozik, hogy a digitális gépének keresőjében látott kép mégis miért olyan szűk, mintha egy csőbe néznénk. Mivel a fotográfia alapja a jó látás, a keresőnagyítás már önmagában is elég indok arra, hogy a gyártók az érzékelő méretét legalább 24×36 mm-re megnöveljék

A digitális fényképezőgépek érzékelőjének mérete: A tükörreflexes gépek érzékelőjének méretét a gyártók korrektül milliméterben megadják. A digitális gépek képminőségének legfőbb jellemzője nem a pixelszám, hanem az érzékelő mérete. Tehát az első és legfontosabb adat a szenzorméret. Az alacsonyabb kategóriájú és ezért nagyon is kisméretű érzékelővel rendelkező gépeknél a CCD méretét úgy adják meg , hogy azt lehetőleg senki se értse. Mondjuk valahogy így: 1/1.8 coll . Mivel ez a méret még csak nem is az érzékelő átlójára vonatkozik, ezért ebből a CCD méretét számolni lehetetlen. A gyártók a saját mentségükre azt hozzák fel, hogy ez a coll-os méretmegadás a képfelvevő csövek korszakából az 1960-as évekből maradt ránk. (A vásárlók átverése pedig a mából)

Az ilyen gépek CCD méretét abból lehet kiszámolni, hogy az objektívjük tényleges fókusztávolsága hányszor rövidebb, mint az objektív kisfilmre vonatkoztatott fókusztávolsága. Tehát egy adott látószögnél ahányszor rövidebb a fókusztávolság az ugyanezen látószöghöz tartozó kisfilmes fókusztávolságnál, az érzékelő mérete is ugyanannyiszor kisebb a kisfilmes 24×36 mm-es méretnél. A gyakorlatban az ilyen gépek CCD mérete 9-6 mm között van, területe pedig 8-18 szor kisebb még az APS méretnél is, ezt pedig nem célszerű a vásárlónak előre tudni...

Körvakuk: Először is le kell szögezni, hogy a körvakuk általában nem adnak kellően szép világítást, mert a fényük közvetlenül az objektív mellől jön. Az ilyen ,,lapos " világítás hasonlatos ahhoz amikor a vakut a fényképezőgép vakupapucsába csatlakoztatva használjuk. Szűkös fényviszonyok mellett is meglesz a kép, de ha a modellünket így ,,pofánvakuzzuk" nem leszek szép tónusok az arcon. A körvaku is hasonló jellegű fényt ad, de mivel körbeveszi az objektívet, kvázi árnyékmentes lesz a világítás.

Egyes gyártók szeretik csökkenteni a költségeket, ezért kihasználva a mai technológiai lehetőségeket, bevezették a villanócső helyett a világító LED diódák használatát. Mielőtt ilyen körvakunak nevezett villanó ledes szerkezetet vennénk, ne feledjük hogy míg a villanócső színvisszaadása szinte tökéletes, addig a LED diódák színvisszaadása általában szerényebb.

Folytatom, van még!