Kérem hogy oldalam megtekintését a főoldalon kezdje! Telefon: 30-4088109 e-mail: maklaryz11@t-online.hu

Hány millió pixeles egy 12 megapixeles fényképezőgép?

Micsoda bolond kérdés, mondhatná bárki, hiszen a gyártók egyértelműen megadják, hogy egy tízenkétmillió pixeles fényképezőgép esetén a ,,képpontok tényleges száma" tízenkétmillió. De ez a tízenkétmillió képpont megfelel-e tízenkétmillió valódi, nem interpolált pixelnek? Bizony nem. A matematika szabályai szerint egy nem interpolált pixel független a szomszéd pixelektől. Egy független pixel kiszámításához érzékelni kellene mindhárom alapszínt, a kéket, vöröset és a zöldet. Tehát a tízenkétmillió pixelhez 3×12 azaz 36 millió érzékelt ,,képpont" kellene. Egy filmszkenner így is működik, egy tízenkétmillió pixeles szkenneléshez a szkenner 36 millió színpontot érzékel. A tízenkétmillió pixeles digitális fényképezőgépben viszont csak tízenkétmillió képpont van, amelyből 3 millió a kék, 3 millió a vörös, 6 millió képpont pedig csak a zöld színt érzékeli. A 3 millió kék szenzorral tehát csak 3 millió nem interpolált pixelt lehetne előállítani. A valóság némileg árnyaltabb, mert a digitális fényképezőgépben nincs kijelölve, hogy pl. egy kék szenzor melyik zöld és vörös szomszédjával alkot egy pixelt, hanem a matematikai algoritmus valamennyi szomszédos szenzor jelét számításba veszi ahhoz, hogy az egyszínű szenzorból háromszínű pixelt számoljon. Ez az algoritmus A Bayer interpoláció, amely az érzékelt 3 millió pixelhez képest számottevően javít a kép minőségén, de ez a javulás természetesen nem érheti el azt a mértéket, amelyet 3×12 millió szenzor alkalmazásával kapnánk. Részben a Bayer interpoláció az oka annak, hogy képeinken sohasem találunk olyan éles vonalakat, amelyek mentén a szomszédos pixelek átmeneti, köztes pixelek nélkül váltanának át például fekete pixelből fehérbe. Azt lehet mondani, hogy egy tízenkétmillió pixeles fényképezőgép felbontása, ha a pixelszámot mint minőségi jellemzőt szeretnénk használni, közelítőleg 6 millió valódi, nem interpolált pixelnek felel meg.

A fenti folyamat megértése feltétlenül szükséges ahhoz, hogy megértsük a RAW és a Tiff formátum lényegét. A RAW formátumú kép a fényképezőgép érzékelőjén létrejövő, egymás melletti kék vörös és zöld képpontokból álló mozaikkép. Amikor ezen mozaikképből a Bayer interpolációval kiszámítjuk a képpontonként immár mindhárom alapszínt tartalmazó Tiff formátumú képet, akkor az ilymódon keletkező adathalmaz is megháromszorozódik. A RAW adathalmaz tehát nem olyan mint a film, és nem is egy zseniális veszteségmentes tömörítés, hanem csak azért foglal el sokkal kevesebb memóriahelyet, mert egyszerűen csak ennyi információt érzékelt a fényképezőgép szenzora. Sajnos a RAW formátum közvetlenül kötődik az érzékelő geometriai kialakításához, ezért a RAW formátum minden egyes fényképezőgép típusnál eltérő. Mivel a RAW formátum fényképezőgépenként nem azonos, és nem is bármelyik program által megnyitható, ezért véleményem szerint nem használható a film helyettesítésére. Törekedjünk arra, hogy a RAW formátumot mielőbb a mindenki által használható tiff formátumba konvertáljuk. Eközben természetesen tartsuk meg a 16 bít színmélységet, és válasszunk minél nagyobb átfogású színteret. A RAW-Tiff konverzió során az alapvető képjavításokat is végre kell hajtani, mert ez ekkor végezhető el a legjobb minőségben. A Tiff formátumú kép a photoshopban tovább csiszolható. A felvételeinket tároljuk Tiff formátumban és törődjünk bele, hogy a memória helyigény megháromszorozódik.