© Makláry Zoltán 2017 .... Kérem, hogy oldalam megtekintését a főoldalon kezdje! Telefon: 30-4088109 e-mail: maklaryz11@t-online.hu
7. Fejezet: Tilt-Shift objektívek
Mi is az a tilt-shift objektív és mire alkalmas? Általános és közismert, hogy a fényképezőgépek csatlakozó bajonettje párhuzamos a szenzorral, az objektív tengelye pedig merőleges a szenzor síkjára. Ebből egyértelműen következik, hogy az élességi sík minden esetben párhuzamos az érzékelő síkjával.
7.01 ábra: Élességi sík alapesetben
Mivel az élességi sík iránya adott, az élesre állítással az élességi síkot csupán előre-hátra tologathatjuk. Az élesre állításon kívül az is nagyon fontos, hogy az élességi sík és a fotótéma lényeges részei szinkronban legyenek egymással. Amit élesen szeretnénk viszontlátni a képen, azt az élességi síkba kell rendezni. Térbeli kiterjedésű tárgyak esetében ez nem mindig lehetséges. Ilyenkor némileg segít, ha rekeszeléssel megnöveljük a mélységélességet. A mélységélesség növelése azonban a fényelhajlás miatt csupán egy korlátozott lehetőség, másrészt sokszor nem is szeretnénk lemondani a nagyobb rekesznyílások alkalmazásáról. Ezért elsődleges és fontos, hogy a fotótémánk az élességi síkba essen. Szerencsés esetben, például egy festmény fotózásakor a festményt pontosan az élességi síkba tudjuk igazítani és így a probléma megoldódik. A hétköznapi fotózások során viszont a tárgyak helyzete többnyire meghatározott, egy épületet, hidat vagy hegyet nem tudunk áthelyezni, átrendezni. Más témáknál, mint például a divat vagy a tárgyfotózásnál a képelemeket szabadabban rendezhetjük és ha mód van rá, arra is figyelhetünk, hogy a fontos képelemek az élességi síkba essenek.
Egy professzionális fotózás során számos körülmény, feltétel, előírás, kívánság, nehezíti a munkát. Nem szerencsés, ha a kép kompozícióját mindeközben még az élességi feltételeknek is alá kell rendelni. Ezért gyakran felmerül az igény, hogy jó lenne az élességi sík helyzetét, irányát a filmsíkhoz képest tetszőlegesen megváltoztatni. A megoldás már régóta ismert, mert az ősrégi fagépek elő és hátlapja már a kezdetektől dönthető volt. De mi történik akkor ha egy objektívet megdöntünk?
7.02. ábra: Mindhárom kép Voigtlander 1.4/58mm objektívvel f1.4 rekeszértékkel készült.
Az első két kép (a-b) alaphelyzetben levő objektívvel, (c) kép megdöntött objektívvel készült.
Látható, hogy az objektív alaphelyzetében csak az élesre állított pontot tudjuk a gyalogokra (a) vagy a királyra (b) helyezni. Amikor viszont mód van az objektív megdöntésére, új lehetőségek adódnak. A harmadik képen az objektív megdöntésével változatlan nézőpontból sikerült az élességi síkot a sakktáblán a tisztek vonalába állítani. Érdemes megfigyelni, hogy ekkor a jobboldali gyalog távolabb került az élességi síktól és ezért életlenebb is lett. Mivel ezen objektív nem döntésre lett tervezve, nem is rajzol ki a 24x36mm méretnél nagyobb területet. Ezért ha az objektívet megdöntjük, látható a jobb felső sarok fokozott sötétedése.
7.03. ábra: Tilt és Shift, döntés és eltolás.
Két független dologról van szó, a tilt funkció az objektív megdöntését jelenti, a shift pedig az objektív eltolását az optikai tengellyel párhuzamosan. Mindkét mozgatásnak más a hatása és a célja, de indokolt esetben a két funkció egyidejűleg is alkalmazható. A gyártók speciális objektívjeiknél ma már egyidejűleg mindkét funkciót alkalmazását lehetővé teszik, innen adódik a Tilt-Shift objektív elnevezés.
07.04. Ábra: A Nikon 2.8/85mm Tilt-Shift objektív:
A döntés és az eltolás funkció külön gombokkal állítható és egymáshoz képest merőleges irányú. Amikor az optikát megdöntjük akkor az élességi sík is megdől, és többé már nem lesz párhuzamos az érzékelő síkjával. Az élességi sík helyzetét Scheimpflug Theodor osztrák fényképész határozta meg.
07.05. Ábra: Az objektív megdöntése és az élességi sík alakulása:
A Scheimpflug szabály szerint a filmsík, az objektív fősíkja és az élességi sík egy vonalban metszi egymást. Ha az objektívünk megdönthető és ezt a szabályt ismerjük, akkor az élességi síkot tetszőleges, a számunkra kedvező helyzetbe dönthetjük. Például egy ételfotónál nem csupán a rekeszeléssel növelhetjük a mélységélességet, hanem az objektív döntésével elérhetjük, hogy az élességi sík az asztal síkjába kerüljön, és a tányéron levő étel már nyitott rekesznyílásnál is teljes terjedelmében éles legyen.
07.06. ábra ételfotózás:
Egy egyszerű mesekönyv sokat segíthet a Scheimpflug szabály megértéséhez, vagy akár a döntés mértékének gyakorlati meghatározásához. Amikor az élességi sík megdöntésével fotózunk, és el szeretnénk képzelni az élességi sík alakulását, talán legjobb ha egy kinyitott mesekönyvre gondolunk.
07.07. ábra: Az élességi sík megtervezése:
A filmsík és az optika fősíkja egy vonalban, a könyv gerincének vonalában metszi egymást. Ez a vonal és az élesre állított pont határozza meg az élességi sík helyzetét. Tehát mindhárom sík a könyv gerincvonalában találkozik.
A gyakorlatban, például az ételfotózás esetén a fényképezőgéppel kiválasztjuk a nézőpontunkat, ahonnan az étel természetes szögből látszik. Élesre is állítunk. Megkeressük azt a vonalat, ahol a filmsík és az élességi sík metszi egymást. Ezután az optikát úgy kell megdönteni, hogy az objektív fősíkja is ebbe a vonalba essen.
Az ételfotó talán a legtipikusabb példa, de számos más feladatnál, például tárgyfotózásnál is sokat segíthet a Scheimpflug szabály alkalmazása. Az objektív döntése különösen fontos az apróbb tárgyak fényképezésénél, mert ilyenkor a mélységélesség kisebb a szokásosnál ezért a kellő élesség tartomány csupán rekeszeléssel nem érhető el.
07.08. ábra: karóra fényképezése:
A megdöntött élesség síkhoz képest rekeszeléssel tovább növelhetjük az éles zóna kiterjedését. A mélységélességi zóna hasonlóan mint a hagyományos fényképezésnél, az élességi sík előtt és mögött helyezkedik el.
A Tilt-Shift objektív használata közben számos kreatív ötletünk lehet, az objektív megdöntése szinte bármely téma esetén új lehetőségeket ad a fotografáláshoz. A Tilt-Shift objektív alkalmazása különösen előnyös a divatfotózásnál, de jó szolgálatot tehet a táj és épületfotózásnál is.
07.09. ábra: A nikon TS 85mm-es objektív döntése felfelé.
Mivel a Tilt-Shift objektívek az optikai tengely körül elforgathatóak, így bármilyen irányú eltolás vagy döntés megvalósítható.
A nikon TS 85mm-es objektívnél a döntés és eltolás iránya egymásra merőleges, de a Nikon ezen objektívje szakemberrel átszereltethető úgy, hogy a döntés és eltolás azonos irányú legyen. Arra a kérdésre nehéz válaszolni, hogy mi a jobb, ha a tilt és shift lehetőség azonos irányú, vagy ha egymásra merőleges. Ez függ a témától és a fotós elképzeléseitől is. Talán azt mondanám, hogy tárgyfotózáshoz jó a nikon TS eredeti gyári helyzete, míg épületfotózáshoz célszerűbb, ha az eltolás és döntés azonos irányú. Ezen állításomat megerősíti az a tény, hogy míg a Nikon 85mm-es tárgyfotózáshoz ajánlott objektívjénél a tilt és shift funkció egymásra merőleges irányú, addig a kifejezetten épületfotós Nikon TS 19 mm-es objektívnél a döntés és eltolás azonos irányú.
Az objektív eltolása a Tilt-Shift objetívek másik funkciója.
7.10. ábra: Nikkor 2.8/85mm TS tilt shift objektív eltolva:
Természetesen az objektív tengelyének elforgatásával az eltolás is bármely irányban lehetséges.
Az objektív eltolása elsősorban az épületfotózásnál kívánatos. Amikor egy magas épületet az utcaszintről fényképezünk, két alapvető problémába ütközünk.
7.11. ábra: A Budapesti Műszaki Egyetemről készült épületfotó függőlegesen tartott géppel, felfelé döntött géppel
Ha azt szeretnénk, hogy az épület falai függőlegesek maradjanak és ezért a fényképezőgépünket is függőlegesen tartjuk, akkor a kompozíció meglehetősen előnytelen lesz. Miközben az utcaszintből túlságosan is sok van, az épület teteje szinte lemarad a képről. Ilyenkor a fotósok ösztönösen felfelé fordítják a gépüket. Ha így járunk el, akkor viszont az épület függőleges falai, vonalai erősen összetartanak.
Ha a megoldási lehetőségeket keressünk, az első ötlet az lehet, hogy az ,,a” képből készítsünk egy szűkebb kivágást. Ezt a gondolatot én alapból elvetem, mert a kivágással elveszítjük az eredeti pixelszámot és minőségi szintet amelyért a drága gépünket megvettük. Ezenkívül a képkivágás a vágás után sem lesz optimális. A ,,majd megvágom” gondolattal még egy gond van, sokkal nagyobb látószögű objektívet igényel, mint ami eredetileg kellene, és szűk helyeken sokszor nem is létezik ilyen extra nagy látószögű objektív.
Második gondolat az lehet, hogy a ,,b” képen látható változatból indulunk ki, és valamely képjavító programmal helyreállítjuk a függőleges falakat. Ez a megoldás jól működik, de minden esetben utómunkát és időt igényel. Némi figyelmet igényel már a felvételnél is, hogy ne vágjuk a képet túlságosan szűkre, mert a képkorrekciónál a kép alsó részét össze, a felső szélét szét kell húznunk. Így a kép alsó széleinél vágás történik. Ha pedig ezt elkerülendő csak felül húzzuk szét a képet, akkor megváltoznak az épület arányai, amit az építészek és a vájt szemű nézők nem szeretnek.
A harmadik megoldás a Tilt-Shift objektívek használata. Ez a legjobb megoldás, de nem olcsó, és a fényképezés közbeni optika tologatás némi többletmunkát igényel. Egy kicsit nehezebb az expozíció meghatározása is, mert elvileg az objektív eltolása előtt kell a fénymérést elvégezni. Némi rutinnal ezeken a problémákon könnyen túl lehet lépni és az előnyök kézzelfoghatóak. Az eredményt is azonnal megnézhetjük, és ha valami nem tökéletes megismételhetjük a felvételt. Az persze gond lehet, hogy a TS objektív viszonylag drága, és mivel nem is zoomolható akár több is kell belőle.
7.12 ábra: Felvétel Tilt-Shift objetívvel
Mit lehetne még tenni? A legjobb megoldás nyilván az volna, ha az épület középmagasságáig felemelkedhetnénk, és így készítenénk el a képet. Ez persze egy másik nézőpont, egy másik kép. Ha az utca másik oldalán akad egy használható épület, vagy emelőkosárral felemeltetjük magunkat, esetleg van egy óriás állványunk, akkor a legjobb megoldást találtuk meg. A magasabb nézőpont nem csak a torzítás problematikáját oldja meg, hanem többnyire a látvány szempontjából is kellemesebb. Ha profi munkáról van szó, ezt a lehetőséget is meg kell fontolni.
Amikor viszont turisták vagyunk, a fotózásra fordítható idő rövid, a költségek behatároltak, ilyesmire nincs lehetőség. Ha már mindenképpen a talajszinten kell maradunk, és módunk van rá, használjunk Tilt-Shift objektívet. Fontos megjegyezni, hogy ezen eljárás szükségessége főként zsúfolt városrészek magas épületeinek fotózásakor merül fel. Ezért ha épületfotózásra keresünk shift objektívet, elsőként az elérhető legnagyobb látószögű objektívet keressük. A Nikonnál ez a 19mm-es tilt-shift objektív. A régebbi 28 és 35mm-es shift objektívekre inkább ne vágyakozzunk, mert ezek látószöge kicsi, másrészt az élességük sem elegendő a mai követelményekhez. Egyébként is, ha már a 35mm-es objektívvel is be tudjuk fogni az épületet, akkor az ilyenkor fellépő csekélyebb torzítást már a Photoshoppal is könnyedén korrigálhatjuk.
Ahhoz, hogy egy Tilt-shift optika eltolva is kirajzolja a 24x36 milliméteres érzékelőt, az optikának nagyobb kirajzolt képkörrel kell rendelkeznie, mintha csupán egy szokásos, nem eltolható objektív lenne. Nemcsak az eltolás miatt kell a nagyobb kirajzolt kör, hanem a döntés miatt is. Mivel egy Tilt-Shift objektív az érzékelőnél nagyobb méretet és nagyobb látószöget rajzol ki, egy kis trükkel ezt a nagyobb látószöget adott esetben hasznosíthatjuk. Ha az objektívet állvány használat mellett először balra, majd jobbra shifteljük és ezen két képet erre alkalmas programban összerakjuk, akkor nagyobb látószöget érhetünk el. Mondhatja bárki, hogy forgolódva, több képet összerakva más esetekben is nagyobb látószögű panoráma jellegű képet kaphatunk. Valóban, feltéve hogy a panoráma program össze tudja rakni. Azonban minél nagyobb látószögű objektívet használva próbálunk panorámaképet összerakni, annál többször adódik probléma a képek összeillesztésénél. Egy shift objektívvel készült képpár összerakása viszont minden esetben probléma mentes.
Láthatjuk, a Tilt-Shift objektívek számos érdekes lehetőséget kínálnak, de a Tilt-Shift optikák magas ára eddig megakadályozta az ilyen objektívek általános használatát. Hamarosan azonban minden megváltozik, mert az egyre terjedő tükör nélküli MILC fényképezőgépeken már egy olcsó, filléres adapterrel szinte bármelyik régebbi optikát tilt vagy shift objektívként használhatjuk. A MILC gépek használata még egy előnnyel jár, megkönnyíti az objektív kívánt helyzetbe döntését, azáltal, hogy a keresőben visszajelzi az éles képpontok és az élességi sík helyzetét. Az új adapterek létrehozását az tette lehetővé, hogy a MILC gépeknél a bajonett sokkal közelebb van a szenzor síkjához, vagyis ezen gépek bázistávolsága kicsi. Például a Nikon Z bajonett távolsága a szenzortól csupán 16 mm. A tükörreflexes Nikon gépek bázistávolsága jóval nagyobb, 46.5mm. Ha egy Nikon F objektívet a Nikon Z gépre szeretnénk feltenni, akkor a Nikon objektívnek ugyanolyan távolságban kell lennie a szenzortól mint az eredeti Nikon F gépen volt. Ezért a Nikon F–nikon Z adapter vastagsága 30.5 mm. Ebbe a 30.5 mm vastagságba belefér egy olyan adapter, amely dönthető vagy shiftelhető, esetleg minkét műveletet lehetővé teszi.
07.13. FOTGA tilt adapter Nikon objektívekhez és Sony E gépvázhoz:
Csupán arra kell figyelni, hogy az alkalmazott optika jó minőségű legyen, amely a sarkokban is kiváló rajzot ad, mert csak ekkor remélhetjük hogy a 24x36 milliméternél nagyobb területet is kirajzol. Mivel ezen adapterek a gép által vezérelt rekeszműködést nem teszik lehetővé, ezért az is követelmény, hogy a rekesz az objektíven a állítható legyen. Ekkor jön elő, hogy milyen szerencse, ha az objektívünkön még van rekeszgyűrű, és nem dőltünk be a gyártók legújabb, rekeszgyűrűt is elhagyó fejlesztéseinek. Ha az adapteren van skálázott rekeszállító gyűrű, akkor a mechanikus rekeszvezérlésű, de rekeszgyűrű nélküli AF-S objektívek rekeszértéke is beállítható.
07.14. Fotodiox Shift adapter rekeszállító gyűrűvel:
A Nikon vagy Sony MILC gépekre számos tilt vagy shift adaptert találunk az interneten. Csupán néhány dolgot kell megfontolni, hogyan működtetjük a rekeszt, van-e közgyűrű hatás és ha van, emiatt mekkora maximális méretű tárgyakat fotózhatunk. Az sem árt, ha körbe járjuk, hogy az adott eszköz mennyire könnyen kezelhető. Ezenkívül a távol keleti adapterek minősége is sokszor kétséges, az alapanyagok és megmunkálási pontosság is gyakran hagy kívánni valót maga után. Sajnos az interneten vakon rendelt adaptereknél nem tudjuk ellenőrizni a bajonett szoros vagy laza illeszkedését, a csúszó felületek kotyogás mentességét, finomságát.
Ha nem állunk hadilábon a barkácsolással, akkor különleges megoldásokat is alkalmazhatunk. Egy építészeti fotós számára például rendkívül fontos hogyan tud a szűk belső terekben még a nagyobbnál is nagyobb látószögeket használni. Én például kinyomoztam, hogy mivel a Nikon 14-24 milliméteres objektív a sarkokban is jó rajzot ad, így a kisfilmes méretnél nagyobb kört is kirajzol. Beszereztem tehát a 07.14. ábrán látható adaptert és egy Sony A7 MILC gépet. Így a Nikon 14-24 milliméteres objektív shiftelhetővé változott! Egy apró gond azért adódott, a nikon objektív pontosan megtervezett napellenzője nem engedi meg a nagyobb kör kirajzolását. Tehát le kellett szedni a nikkor 14-24 napellenzőjét. Remek ötlet, de a megvalósítása nem egyszerű, mivel ezt a napellenzőt csak hátrafelé lehet levenni, és ehhez pedig le kell bontani az egész objektívet. Kerestem inkább egy igazi mestert, aki úgy tudta eltávolítani a napellenző három virágszirmát, hogy eközben nem kockáztatta az objektív épségét.
07.15 Ábra: A Nikon14-24 mm objektív napellenzőjének eltávolítása.
Ily módon már lehetővé vált a Nikon 14-24 mm objektív 4-6 mm shiftelése. A sarkok persze némileg sötétednek, a sarokban az élesség is korlátos, de nem létezik a világon más olyan objektív, amely a 14mm-es látószög mellett még shiftelhető is. Gondolhatja bárki, hogy a 4-6mm nem sok, de egy 14 milliméteres objektív esetén ez bizony jelentős.
A tükörreflexes gépek tulajdonosai jogosan berzenkedhetnek, hogy számukra semmi jó ötletem nincs? Természetesen van, mert jómagam is inkább a tükrös gépeket kedvelem. A világpiac a tükrös gépekre is kínál adaptereket, de ezek általában használhatatlanok. Ugyanis a tükrös gépekre olyan optikákat lehet adaptálni, amelyek bázistávolsága lényegesen nagyobb, vagyis a középformátumú rollfilmes gépek objektívjeit. A középformátumú filmes gépek optikái általában ritka kivételtől eltekintve gyengébb felbontásúak. Különösen gyengébbek az ebben az évezredben tervezett digitális gépek objektíveknél. Ezenkívül a rollfilmes gépekre nem is létezik a 14-24 milliméteres nagylátószögű tartományú objektív. Az extra nagylátószögű shiftes optikák barkácsolásáról tehát a tükörreflexes gépeknél le kell mondanunk.
A tükörreflexes Nikon gépek tulajdonosai számára csak tárgyfotózáshoz, találtam megoldást. A tükrös gépeken a döntés és az eltolás nehézkesebb mint a MILC gépeken, mert a tükör és a pentaprizma nem erre az alkalmazásra lett tervezve. Előfordulhat, hogy az adapteres megoldás működik, de a pentaprizmás kereső használata nehézkes, vagy lehetetlen. Ilyenkor próbáljuk ki az élőképes kereső alkalmazását.
A következő megoldás csak haladó, kellő műszaki érzékkel rendelkező, a nikon gépek csatlakozását jól ismerő fotósok számára ajánlott. Nem vállalok semmilyen felelősséget azért, ha valaki kárt okoz a gépében, vagy az optikájában, esetleg kiejti a gépéből az optikáját. A 07.13. ábrán látható Nikon F – Sony E adaptert lehet a Nikon vázon is döntésre használni. Észrevettem, hogy a Sony E és a Nikon F bajonett ,,rokonok”. A Sony bajonett füleinél, hasonlóan mint a nikonnál van egy pici hernyócsavar, amely megakadályozza, hogy az objektív körbeforoghasson a gépvázban. Ha ezt a csavart eltávolítjuk, a Sony E csatlakozás behelyezhető a Nikon vázba! Legyünk nagyon figyelmesek! Ilyenkor már nincs a csatlakoztatás pozícionálását segítő jelzés, csak az ad támpontot, hogy a nikon váz objektív rögzítő csapja ugyanúgy bekattanjon mint egy eredeti nikkor objektív esetében. Tehát behelyezéskor a rögzítő horony legyen azonos kiindulási helyzetben, mint a nikkoroknál szokott lenni. Ezután a nikonnál megszokott irányban a bekattanásig tekerjük be az adaptert.
07.16 Ábra: Nikon tükrös váz, Fotga adapter, Nikon M39 fordítógyűrű, Rodenstok apo 4/80mm nagyítóobjektív. (Ez az ábra még hiányzik)
Ellenőrizzük az objektív rögzítettségét! A Sony bajonett kissé lazábban csatlakozik a Nikonhoz, de használható. Vigyázzunk arra, hogy akaratlanul ne nyomogassuk a gépváz objektív kioldó gombját, nehogy véletlenül az optika munka közben kiessen. Az adapter egy 28mm-es közgyűrűnek felel meg, ezért például egy 100 milliméteres makróobjektívvel csak 12 centiméternél kisebb tárgyakat tudunk fotózni. Ha valakinek ez kevés, és tovább szeretne kísérletezni, akkor a helyezzen a Fotga adapter Nikon F végébe egy nikon F – M39 fordítógyűrűt, abba pedig egy 90-105mm körüli nagyítóobjektívet. További nehézségei persze lesznek, mivel a nagyítóobjektíveken nincs élesre állító csigamenet, de ha valaki ügyes összehozhat magának egy speciális ételfotózási szettet.
Végezetül pedig egy különleges jelenség, amely a távoli felvételeket, például tájképeket vagy a csillagászati képeket, készítők életét keserítheti meg. Tudom, hogy nem mindenki szereti a matematikát, de ez esetben is érdemes egy kicsit számolni. Tegyük fel, hogy a fényképezőgépünk bajonettje nem teljesen párhuzamos a szenzor síkjával. Legyen az eltérés egészen minimális, mondjuk a bajonett jobb oldala legyen 0.02 milliméterrel legyen közelebb a szenzorhoz, mint a bajonett bal oldala. Két század milliméter, vagyis 20 mikron, igazán nem sok, bármikor előfordulhat. Gondoljunk csak arra, ha finoman de erőteljesen megpróbálunk egy nikkor objektívet a bajonettben megbillegeti, az bizony minden esetben sikerül, hiszen az objektívet csupán a bajonett laprugója nyomja síkba, ezért 0.1-0.2 milliméteres mozgatást bármikor elérhetünk. Nagyobb tömegű objektívnél akár az objektív súlya is okozhat ilyen mértékű tilt hatást.
De térjünk vissza a számoláshoz. Legyen a bajonett eltérése a jobb és bal oldal között 0.02mm. A bajonett átmérője 56mm. Tehát az 56 mm átmérőn a közeledés a filmsíkhoz 0.02mm. Ha az objektív gyújtótávolsága például 100mm, akkor 100 : 0.02 = 5000. Az optikai tengelytől 5000 x 56mm távolságban, vagyis a gépünktől 280 méter távolságban találkozik a filmsík az objektív hátsó fősíkjával. Hoppá! Az élességi sík is ide tart! A 280 méter távolság persze nagyon messze van, és ugyan kit érdekel mondhatja egy divatfotós.
07.17. Ábra: bajonett párhuzamossági hiba (Ez az ábra még hiányzik)
Normális, közeli témáknál ez a 280 méter valóban semmi gondot nem okoz, de ha nagyon távolra fotózunk akkor bizony baj van. Például egy tájkép esetén állítsuk az élességet 280m távolságra. Ekkor bizony az élességi sík már nem párhuzamos a szenzor síkjával, hanem 45 fokos szögben a szenzor síkja felé tart!!! Így megeshet, hogy a kép közepén jó az élesség, míg egyik vagy mindkét képszélen rohamosan romlik. Mit lehet ekkor tenni? Először is ellenőrizzük a fényképezőgép bajonett és az objektív bajonett rögzítő csavarjait. Másodszor pedig ne állítsuk az élességet a végtelenre, inkább egy hajszálnyival közelebbre. Harmadszor pedig rekeszeljünk.